Galata 1:8
„De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, legyen átok.”
A hét gyülekezeti kor kifejtése – Szmirmai gyülekezeti kor
Minden egyes korban nekünk ugyanez a minta. Ez az, amiért a világosság egy Isten által adott hírnökön át jön egy bizonyos területre, és azután attól a hírnöktől szóródik szét a világosság a többiek szolgálatán át, akik hűségesen tanítva lettek. De persze azok közül, akik kimennek, nem mindenki tanulja meg azt, hogy mennyire szükséges, hogy CSAK azt szólják, amit a hírnök szólt. (Emlékezzetek arra, hogy Pál figyelmeztette az embereket arra, hogy csak azt mondják, amit ő mondott, I. Korinthus 14:37, „Ha bárki azt gondolja önmagáról, hogy ő próféta, vagy szellemi, akkor vegye tudomásul, hogy azok a dolgok melyeket én nektek írok, azok AZ ÚR PARANCSOLATAI. Mi? Istennek az Igéje tőletek jött ki? Vagy csak hozzátok jött?”) Ők hozzátesznek itt, vagy elvesznek emitt, és az üzenet már hamarosan nem tiszta, és az ébredés elhal. Mennyire figyelnünk kell arra, hogy EGY hangot halljunk, hiszen a Szellemnek csak egy hangja van, amely Istennek a hangja. Pál figyelmeztette őket arra, hogy azt mondják, amit ő mondott, éppúgy, ahogy Péter is tett. Figyelmeztette őket arra, hogy MÉG Ő (PÁL) SEM változtathatott meg egy szót sem abból, amit kijelentés által adott. Óh, hogy mennyire fontos meghallani Istennek a hangját az Ő hírnökén át, és azután azt mondani a gyülekezeteknek, ami nekik adva lett.