Ésaiás 53:4-5
„Pedig betegséginket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozta, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az Ő sebeivel gyógyultunk meg.”
1964.12.05. – Isten azonosított Mesterműve
Tehát, az egy tökéletes Mestermű volt, és Isten lesújtott rá. Micsoda példa volt Ő! Milyen valódi dolog! Beszéltünk Michelangelo szobráról, Mózesről, ahogy megütötte a lábánál. A Biblia így szól: „Ez az Ember megrontatott minden embernél jobban. Annyira tönkre lett téve, hogy nem is nézett ki úgy, mint egy ember fia. Megverték. Megsebesítették. Véres volt. Megostorozták.” Ő… Minden, amit csak tehettek. Egyszerűen úgy nézett ki, mint egy nagy halom Véres csont egyben, ami jár. Még emberi lénynek sem nézett ki, ahogy azt vonszolta a Golgotára. Isten miértünk sújtott le Rá. Ez teszi Őt tökéletes Mesterművé.
Ó, mennyire szeretem Őt, tudva, hogy azt értem tette, tudva, hogy Ő azt érted tette. Hogy tudunk – hogy tudnánk felérni ahhoz? Senki sem tud felérni ahhoz. Senki nem méltó felérni ahhoz. Mi reménység nélkül voltunk itt. Isten nélkül voltunk. A megváltás bármi útja nélkül. Mindannyiunk nemi vágyból született, és meg kellett fizetni az árat. De Ő eljött, a Tökéletes, és annyira tökéletes volt, és annyira tetszetős, hogy Isten Reá sújtott érted és értem.