Zsidókhoz írt levél 2:11-12
„Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, amikor így szól:
„Hirdetem nevedet testvéreimnek, a gyülekezet körében dicsérlek téged.”
1964.06.29. – Az erős Isten leleplezve előttünk
Ezért úgy gondolom, nemcsak a kisfiú, de mindannyian így érzünk. Amikor összejövünk, amikor imádkozunk egymásért, Isten bőr mögött van.
És mi meglátjuk itt, hogy Isten mindig bőr mögött volt. Amikor Mózes meglátta Őt, bőr mögött volt. Úgy nézett ki, mint egy Ember. Amikor Isten a kárpit mögött volt, bőr mögött volt. És Isten, ma este az Ő Gyülekezetében, el van leplezve a Gyülekezetében bőr mögött. Ő ma este még mindig ugyanaz az Isten. Így találjuk.
De most is, úgy, mint mindig, ez a bőr lepel az, ami megragadja a hagyományokat. Ők egyszerűen csak nem hiszik, hogy Isten az, aki miatt így cselekszenek az emberek. Látjátok? Ez azért van, mert Isten el van leplezve a Gyülekezetében, bőrben, bőr mögött. Így van. Ő el van rejtve a hitetlen elől és be van mutatva a hívőnek. Igen, uram.
Nos, amikor az ő hagyományuk leple, az Igéé és a vének hagyományáé át van törve, ó, persze ma is, akkor láthatóvá válik, meglátjuk Őt. Az Istenséget, aki újra el van leplezve emberi testben. A Zsidó 1 így mondja.