János Evangéliuma 17:22-23
„És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk. Én őbennük, és Te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy Te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.”
1964.12.12 – Az aratási idő
Jézus azt mondta: „Hogy egyek legyenek, Atyám, amint Te és Én egyek vagyunk.” Nem azért, hogy valamelyik ember valami fölött legyen, az soha nem fog működni; az egyik felekezet a másikat a hatalmába akarja keríteni, és az egyik ember a másikat. De hogy ti egyek legyetek Istennel, mint Krisztus és Isten egyek voltak, ez volt az imádság. Ahogy Ő volt az Ige, és Jézus imádkozott, hogy mi az Ige legyünk, visszatükrözve Őt. Ez az Ő imája, ami megválaszolásra vár.
Látjátok, hogy Sátán hogyan zavarta össze ezt fent, a testi értelemben? De egyáltalán nem az volt Jézus imája, hogy mi mindnyájan egybe jöjjünk és legyen mindenkinek egy bizonyos hitvallása és így tovább. Mindig, amikor ezt teszik, ők távolabb és távolabb mennek Istentől.
Ő azt akarja, hogy egyek legyünk Istennel, és Isten az Ige. Minden egyén, az ő szívében, muszáj, hogy egy legyen Istennel.