János 1:10
„A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte Őt.”
1955.02.23. – Jób
Itt van számodra egy üdvözlő ölelés. Amikor Isten, lecsupaszítva Magát, lejött az elefántcsont palotákból, magára véve a bűnös test formáját, megalázva Magát, hogy lejöjjön, hogy Rokonává legyen a legszegényebb koldusnak, aki csak van a világon ma este, hogy Rokonává lehessen, Maga Jehova, Rokona lett egy koldusnak. „A rókáknak barlangjuk van, és a madaraknak fészkük, de az Ember Fiának nincs hova lehajtania a Fejét.” Jászolban született, bepólyálva, mégis Ő volt a Dicsőség Királya, a Naptámadat a magasságból, megalázva Magát, lejött, leszállt, lejött, hogy Rokonává legyen egy bűnösnek. Gondolkodjatok ezen emberek. Hogyan utasíthatjátok vissza ezt a páratlan szeretetet?
Mi volt az? Amikor Isten bűnössé lett, Magára véve a bűneinket. Jézus azzá lett, ami én vagyok, hogy én azzá legyek, ami Ő. Isten ártatlan Báránya, aki nem ismert bűnt, bűnössé lett, hogy én Isten örökbefogadott fiává lehessek.