Jób könyve 14:14
„Ha egy ember meghal, élhet-e újra? Kijelölt idő mindennapján várni fogok, míg elváltozásom eljön.” (King James fordítás)
1953.06.11. – Mutasd meg nekünk az Atyát és az elég nekünk
Tehát, amikor a halál lesújt a kis virágra, ha megfigyelitek, lehajtja a kis fejét, mintegy tisztelettel. A szirmok lehullanak, a levelek lehullanak, és a kis fekete mag kihullik. Aztán nekik van egy temetési menetük. Jönnek az esők, és sírnak ősszel és eltemetik a kis pajtást.
És aztán az első dolog tudjátok, hogy jön a fagy. Talán a kis mag ott hever úgy körülbelül olyan mélyen a föld alatt, ahová az őszi esők eltemették, és aztán egy idő után, az igazán hideg idő beáll és megfagy. Akkor az öreg kis mag megfagy. A nedv kiszakad, kimegy belőle. A mag szétszakad és a nedv kimegy. És aztán a tél folytatódik és jönnek a hóviharok és hóviharok.
Aztán egy idő után, február táján, február végén, március elején, a szár eltűnt, a hagyma eltűnt, a mag eltűnt, a nedv eltűnt, a szirmok eltűntek, a virág eltűnt. Minden, ami volt, eltűnt. Vége lett annak a virágnak? Nem, uram; csak hadd kezdje el a nap melegíteni újra azt a földet, és az a virág újra élni fog. Miért? Abban a virágban ott van az élet csírája, amit az ember nem tud megtalálni, vagy semmilyen tél nem tud kifagyasztani. Isten az Ő Saját módján tette azt, és megőrzi azt a kis élet csírát abban a földben és az a virág újra élni fog.
Nos, ha Isten utat készített egy virág számára, hogy újra éljen, hogy van ez egy emberrel, akit Ő a képmására teremtett? Van egy út valahol, hogy az újra éljen.