Róma 8:17-18
„Ha pedig gyermekek, örökösei Istennek, örökös társai pedig Krisztusnak; ha ugyan Vele együtt szenvedünk, hogy Vele együtt is dicsőüljünk meg. Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.”
A hét gyülekezeti korszak kifejtése – Szmirnai gyülekezeti kor
Ha nem szenvedünk Vele, akkor nem uralkodhatunk Vele. Szenvedned kell azért, hogy uralkodj. Ennek oka pedig az, hogy jellem, egyszerűen soha nem jön létre szenvedés nélkül. A jellem az egy GYŐZELEM, és nem egy ajándék. Egy jellem nélkül való ember nem uralkodhat, mivel a jellemet nélkülöző erő sátáni. De a jellemmel együtt való erő alkalmas az uralkodásra. És mivel Ő azt akarja, hogy mi az Ő trónján is ugyanazon alapon osztozzunk, ahogy Ő győzött és leült az Ő Atyjának trónjára, akkor nekünk is győznünk kell, hogy leüljünk Vele. És az a kis ideiglenes szenvedés, amelyen most át kell mennünk, nem méltó az összehasonlításra azzal a hatalmas dicsőséggel, amely ki lesz jelentve bennünk, amikor Ő eljön. Óh, micsoda kincsek vannak eltéve azok számára, akik hajlandóak belépni az Ő királyságába sok nyomorúság által.
„Ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek.” Ez az, amit Péter mondott. Furcsa dolog, hogy Isten azt akarja, hogy mi egy keresztényi jellemet fejlesszünk ki, amely szenvedésen át jön? Nem uram. És nekünk mindannyiunknak vannak próbáink. Fiakként mindannyian meg vagyunk próbálva és dorgálva. Egy sincs, aki ne menne át ezeken. Az a gyülekezet, amely nem szenved és nincs megpróbálva, az nem birtokolja ezt – az nem Istentől van.