I. Korinthus 2:8
„Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát.”
1964. 12. 21 – Miért kellett pásztoroknak lenniük
Ez mindig Isten Igéje. Az Igéje testté lett és közöttük lakozott és ők nem tudták.
Ugyanezt ígérte meg ezen a napon. Azon tűnődöm, mi vajon felismernénk-e Azt? A büszkék és bölcsek soha nem fogadtak el egy olyan dolgot. És azt hitték, hogy ha van a földön olyan dolog, hogy Messiás, annak biztosan az ő felekezetükbe kell jönnie. Vagy az ő csoportjuk kapja meg, vagy „az nem helyes.” Csak gondoljátok át alaposan! Isten soha nem az ő csoportjukból választott embereket, hanem azokat választotta, akik nem voltak egyikükkel sem összekapcsolódva. Mert az egyik csoport azt mondta volna: „Látjátok, mit tettünk?” És ők ma is ugyanezt tennék. De Isten kiválasztja a senkiket, ez az oka, hogy Ő a pásztorokat választotta. A pásztorok teljesen otthon érezték magukat az Isten-Báránnyal, Aki közöttük volt, az Ő Igéje testté válva közöttük. A büszkék és bölcsek soha nem fogadták el Azt, az elment mellettük.