II Korinthus 1:10
„Aki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: akiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani”
1961.08.08 – A Te házad
Látjátok, az emberek próbálják azt gondolni: „Nos, én keresztény vagyok. Úgy gondolom nagy erőfeszítéseket kell tennem.” Nem, neked nem kell. Te keresztény vagy, testvérem. Ez egy nagy… Te Isten fia vagy. Az Atyánk egy Király. Biztosan. Ámen. És ha az Atyánk egy Király, akkor mi az Ő fiai vagyunk: a Király hercegei és hercegnői vagyunk Ámen! Értitek? A legnagyobb Királyé, aki csak lehet. A mi Istenünknek Saját Szelleme van bennünk. Ez az. Ezért, miért törődünk azzal, hogy mi történik itt? Ott van az a hely, ami számít, látjátok. Ez csak a kipróbálás ideje. Amikor az Atya végez azzal, mehetünk. Mehetünk haza. Értitek? Ezért mit számít ez?
Ezért, higgyetek az Úr Jézus Krisztusban, ha a gyermekeid nincsenek megmentve, addig, amíg meg nem térnek. És Jézus azt mondta – emlékezzetek a János 5:24-re – „Aki hallja az én Szavamat és hisz Annak, aki Engem elküldött, örök Élete van és nem megy ítéletre.”
És ha nem megy ítéletre, akkor hová megy? Az elragadtatásba. Mert az ítélet az elragadtatás után van. Értitek? „Nem megy ítéletre, hanem átment a halálból az Életbe.” Mert hitt az Úr Jézus Krisztusban. Hát nem csodálatos ez? Tehát ők – a gyermekeid ott lesznek veled. A szeretteid ott lesznek veled. És remélem, én is ott leszek veled. Ámen.