Lukács Evangéliuma 10:19
„Íme adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat nektek.”
1964.04.10 – Az idő Írások szerinti jele
Na most, mi nem állítjuk, hogy van valami erőnk. Nem hiszem, hogy lenne erőnk meggyógyítani a beteget. Nincs erőnk, de van felhatalmazásunk. Látjátok? Ez nem erő.
Mondjuk például egy rendőr kiáll a forgalomba. Ő 55 kilogramm. És itt jön a forgalomnak egy áradata 120 km/h-val 300 lóerős motorokkal zúgnak végig az utcán. Nos annak a kis pajtásnak nincs ereje megállítani egyiket sem, de csak csillanjon meg a jelvénye és emelje fel a kezét: hallgasd, hogy csikorognak a fékek és figyeld ahogy azok kicsúsznak oldalra. Ez nem az ereje, ami megállítja őket, ez az ő felhatalmazása. És a gyülekezetnek van felhatalmazása Jézus Krisztustól. „Az Én Nevemben ördögöket űznek, új nyelveken szólnak, ha kígyót vesznek föl vagy halálos dolgokat isznak, nem fog ártani nekik, ha betegekre vetik kezeiket, azok meggyógyulnak.”
Ez a Tőle kapott felhatalmazás. Na most, mi van akkor, ha ugyanez a kis rendőr fél felemelni a kezét és kilépni a forgalomba? Akkor jobb, ha leveszi az egyenruhát, visszaadja a jelvényét, mert soha nem lesz belőle rendőr. Belőlünk se lesz soha hívő, addig, amíg félünk gyakorolni a felhatalmazásunkat, amit Jézus Krisztustól kaptunk.