Zsidókhoz írt levél 10:12-14
„Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre leült az Istennek jobbjára. Azóta várja, hogy ellenségei lábainak zsámolyául vettetnek. Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.”
1956.04.05. – Jézus feltámadása
És én Őrá gondolok, hogy amikor feltámadt a halálból azon a reggelen, hogyan vette a Saját Vérét, mint főpap és bement a lepel mögé, keresztül minden szférán… Sátán az elmúlt időkben elzárta az embert a Mennytől. Nem tudott kapcsolatba kerülni a Mennyel. De amikor Jézus vette a Vérét, az első lepel, amit eltépett, az a halál leple volt, és a sír leple és a templom leple és aztán a betegség leple, a félelem leple, és minden lepel, ami csak volt, és levette a leplet Istenről az embernek. Bement a mennyek Mennyén fölül, és Isten jobbjára ült és leült, mint egy befejezett mű. Így van. Minden fölött és ott megnyitott egy csatornát, amit Isten használt, hogy lejöjjön a Menny folyosóin keresztül és beszéljen az emberiséggel az Éden kertben. Sátán a bűn által elzárta őket, de a nagy Főpap, a kenetével, a Vérével, átment minden leplen és eltépte és kitisztította az eget újra, hogy Isten és ember, mint Apa és fiú lehessen és újra beszélgethessen egymással. Milyen csodálatos dolog!