II Korinthus 4:2
„…hanem az igazság bemutatásával ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten színe előtt.”
1950.01.15. – Hiszed-e ezt?
Egy nap amikor az első összejövetelem volt a szentség hívőkkel, St. Louisban voltam és találkoztam Robert Daugherty tiszteletessel. És ő egy sátoros összejövetelen volt. Odamentem aznap este, és a kislánya éppen akkor gyógyult meg. Közzétették a bizonyságát ott.
És elvitt engem az összejövetelre, ahol éppen zajlott. Felment oda, és elkezdett prédikálni, és először hallottam akkor pünkösdi prédikátort prédikálni. Az a fiú úgy prédikált, hogy a térdei összecsuklottak. Lement egészen a földig és kifújta magát. Két sarokkal odébb is hallottad, úgy prédikált.
Valaki megkérdezett: „Te prédikátor vagy?”
Azt mondtam, „Nem, uram.” Nem, nem. Az én lassú baptista módomon nem gondolom, hogy az vagyok. Ez minden. Én csak… Én nem voltam prédikátor, miután azt hallottam. Ezért csendben maradtam azután, a teljes evangéliumi emberek között, hogy én prédikátor lennék. Csak úgy hagytam. Azt mondtam, „Nem, én a betegekért imádkozom.” Maradjunk annyiban.
De nagyon szeretek eljönni egy ilyen napon, megpróbálva olvasni az Igéből, és elmagyarázni azt a legjobb tudásom szerint; mert… Hiszem, hogy az az igazság. Isten minden Szava igazság.