János 4:11
„Az asszony így szólt, Uram, nincs mivel merítened, és a kút is mély: honnan veszed az élő vizet?”
1953.04.05. – Menj, mondd el a tanítványaimnak
Régen, beszéltem itt lent, egy régi forrásról, amiből mindig ittam. Az pezsgett, és csobogott és csobogott és csörgedezett ott lent Milltown felé. Mindig kíváncsi voltam, hogy miért csobog az a forrás, ezért egy nap leültem ott, és beszélgettem vele. Képzeljetek el egy embert, aki beszélget egy forrással! De én beszélgettem a Természettel, Aki a forrást alkotta. És azon tűnődtem: „Mitől vagy olyan pezsgő, olyan csobogó? Azért, mert a gyermekek jönnek és isznak belőled, vagy én iszom belőled, vagy ilyesmi”?
Ha a forrás beszélni tudott volna, azt mondta volna: „Nem, Billy, nem azért van, mert iszol belőlem. Nem azért van, mert bárki is iszik belőlem. Valami van bennem mélyen, ami feltör belőlem és késztet engem, hogy pezsegjek és csobogjak és így viselkedjek.”
Így van ez minden férfival és asszonnyal, aki Isten Szellemétől született. Az nem te vagy. Azok nem emberi érzések. Az azért van, mert a feltámadás vagy Isten Ereje van abban az emberi életben, és az feltör az örökkévaló Életre, és átmegy az Örök Életbe. Valami van itt bent! Nem is tudnál csendben lenni, ha kellene. Van valami benned.