2020.11.23. Hétfő

Zsoltárok 123:1
„Hozzád emelem szemeimet, Te, aki a mennyekben lakozol.”

1956.08.05. – A gyülekezet és annak állapota
Volt egy kis kereszt, ami elől a kocsimban függött, és valaki azt mondta nekem, azt mondta: „Billy, tudod, hogy az egy katolikus jelkép?”
Azt mondtam, „Mikor kapták meg a katolikusuk a jogot a kereszthez?” Soha! Az nem a katolikus hit jelképe, az a keresztény hit jelképe. A katolikus hit egy kis halott szent, vagy Mária vagy-vagy valami halott személy, akit őt imádnak. Mi nem imádunk halottakat. Mi nem imádjuk Szent Ceciliát és mindazokat a különböző szenteket. Az katolicizmus, ami a spiritizmus legmagasabb formája. De a kereszt Őt jelképezi, aki meghalt és feltámadt.
És azt mondtam, „Ott tartom, miközben az utcát nézem. Huszonöt évvel ezelőtt, vagy harminccal, amikor majdnem vak voltam, megígértem Istennek, hogy ha meggyógyítja a szemem, a helyes dolgot fogom nézni.” És azt mondtam, „Bárhová nézel, annyira istentelen, félig öltözött asszonyok és meztelen asszonyok, akik az udvaron fekszenek és mindenhol. A keresztet nézem, ahelyett, hogy nézném (és megemlékezem, hogy mit tett Krisztus értem,) és elfordítom a fejem attól a dologtól, ami a gonosztól van.” Hallelujah!

Vélemény, hozzászólás?