Galata 3:1
„Ó, balga Galaták, ki igézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak…”
1965.01.18. – Az ellentmondás magva
Júdás csak gyülekezetet játszott. Nem volt igazából őszinte. Valójában nem volt hite; különben soha nem árulta volna el Jézust. De, látjátok, ő elvetette az ellentmondás magvát. Azt gondolta, hogy barátkozhat a világgal, mammonnal, és barátja lehet Jézusnak, de túl késő volt számára, hogy bármit tegyen. Amikor a halálos óra eljött, amikor megtette ezt a gonosz dolgot, átlépte az elválasztó vonalat, a között, hogy menjen tovább, vagy forduljon vissza. Azon az úton kellett továbbmennie, amin járt, mint csaló. Elvetette az ellentmondás magvát, megpróbálva kedvességet találni a nap azon nagy szervezetei előtt, a farizeusok és szadduceusok előtt. És azt gondolta, hogy szerezhet magának egy kis pénzt, és népszerű lesz az emberek között. Mi más, ha nem ez okozza, olyan sok embernél, hogy ellentmondásba jusson, megpróbálva kedvességet találni az emberek előtt! Találjunk kedvességet Isten előtt, nem emberek előtt. De ez az, amit Júdás tett, amikor az ellentmondások csúcspontra jutottak őbenne.