I János 5:2
„Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük és az ő parancsolatait megtartjuk.” (Károli fordítás)
1951.04.13. – A cselekedetek, amiket teszek, tesznek bizonyságot rólam
Végül is, én inkább akarom Isten szeretetét elpecsételve a szívembe, mint az összes ajándékot, ami a Bibliában van. Így van.
Gondolkodtam erről itt, néhány estével ezelőtt. A kislányom felhívott engem, és azt mondtam neki… Azt akarta, hogy menjek haza hozzá. Ő szeret engem, ó. És ezért én-én… Ő… Mondtam neki, hogy küldök neki egy kis babát. De ő nem akarta a babát. Azt mondta, „Én téged akarlak apa, nem a babádat.” Látjátok, neki én kellek.
Nos, úgy gondolom így van ez Jézussal. Szeretem az Ő ajándékait, és azokat a dolgokat, amik segítik az Ő népét, de én Jézust akarom. Isten szeretetét elpecsételve a szívedbe, benyomulva oda, addig, amíg az kinyomja minden világot, és semmi mást nem látsz, csak az Urat, hogy szerethesd Őt. És ahogy ti szeretitek egymást, úgy szeretitek az Urat. Ha nem szeretitek egymást, nem szerethetitek az Urat. Ő mondta így. Így van. És Isten nem tud betölteni titeket.