2019.11.14. Csütörtök

Zsoltárok könyve 100:4
Menjetek be kapuin hálaadással, és tornácaiba dicséretekkel: dicsérjétek Őt, és áldjátok az Ő nevét! (King James fordítás)

1965.11.25. – Krisztus Menyasszonyának láthatatlan egyesülése
Kedves Istenük, mi itt ülünk ünnepélyesen most, egy hálaadási napon, Uram. Hálás vagyok Uram, hogy ezen a napon élhetek. Ez a legnagyobb nap. Pál apostol vágyakozott arra, hogy meglássa ezt a napot. A régiek vágyakoztak, hogy meglássák ezt. A próféták vágytak arra, hogy meglássák ezt. Ők keresték ezt a napot. Ábrahám várta ezt a napot, mert kereste azt a Várost, amelynek Építője és Alkotója Isten; az most pontosan itt függ fölöttünk ma este. János látta Isten Lelkét leszállni a Mennyből, feljegyezte, tudva, hogy az Isten Fia volt. És gondoljátok el most, Ő most a Menyasszonyát választja ki.
Drága Istenünk, szerte az országban, beszélj most az ő szívükhöz. Te vagy az Egyetlen, aki meg tudja változtatni a szívüket. Ha nem lenne az a Mag, amit oda betettél kezdetben, akkor ők soha nem látnák meg Azt, Uram. Ők csak… „Vak vezet világtalant. Ők az árokba esnek,” teljesen biztosan, mert a Te Szavad mondja, hogy azt fogják tenni.

Vélemény, hozzászólás?