Jób 15:2-3
„Szólhat-e a bölcs, ha tudása légből kapott, és csak keleti széllel fújta fel magát? Te már az istenfélelmet is semmibe veszed, megcsonkítod az áhitatot is Isten színe előtt.” (Új fordítású Károli Biblia)
1949.12.25. – Jézus Krisztus Istensége
Tehát itt van ez az ember, gondolom ateisták és néhányuk körbeáll és érvel. De eljött az óra, amikor Isten elküldte az Ő világosságát, van egy óra itt, amikor Isten dolgokat tesz. Így van. És tehát ekkor ők érvelnek, „Nos a lábai úgy néznek ki, mint egy medve, és a kezei úgy néznek, mint egy emberszabású majom, egy majom, és így tovább,” és ők próbálják megmondani az eredetét, ahonnan jött. Ennek semmi köze hozzá.
Ez a hús-test, ez a hús-test, amiben él, olyan, mint egy ház, az visszamegy a föld porába, de a Szellem az hallhatatlan; az Istentől jön. Az Isten képmása. Isten Szellem.
Az az ember elveszítette az eredetét az Éden kertben. Az ő kapcsolata, közössége Istennel ott el lett vágva a bűn és hitetlenség miatt. Hitetlenség miben? Isten szavában. Egyszer valaki egy képet festett Évának, és azt mondta neki, mennyivel fényesebb lenne, ha ő egyszerűen csak elhagyná Isten Szavát, „nézz csak ide, hogy érveljünk.” Te nem teheted. Isten….
Különbség van az érvelés, és Isten Szava között. Isten szava igaz, az érvelés hamis. Semmit nem tudsz kiokoskodni. Így van. A mi elménk –látjátok – nem elég jó, vagy soha nem is lesz, hogy kikutassa Isten Örökkévaló bölcsességét. És ezért nem tudod azt kiérvelni; neked egyszerűen csak el kell hinned.”