Ézsaiás 53:7
„Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt; és száját nem nyitotta meg.” (Károli fordítás)
1962.12.23. – Az Ige ügyének szégyene
De Neki ki kellett állnia a szégyent. És Ő adta Magát, hogy itt megkössék, elvezessék a halálra, azért, hogy megöljék, hogy visszahozza az Örök Életet. Dicsőség Istennek! Ó, mennyire szeretem Őt! Hogy visszahozza az Örök Életet és feltámassza Istennek minden fiát végig a korokon át, akik kiálltak az Igével és vállalták a gyalázatot. Így van.
Ha Ő nem jött volna el, Noé nem tudott volna feltámadni. Ha nem jött volna el, Illés nem jöhetett volna vissza. Ha nem jött volna el, Noé soha nem támadt volna fel. Ha nem… Ha nem jött volna el. Mert Ő volt az eleve elrendelt Bárány, aki eljött, hogy magára vegye a szégyent, és halált haljon Istennek minden egyes Szaváért, ami ki lett mondva, és amiért ezek az igaz emberek kiálltak. Neki kellett annak lennie. Senki más nem tehette azt meg. Isten maga, és Ő eljött és vette azt a helyet, hogy megválthasson és Örök Életet adhasson Isten minden fiának, akik kiálltak ugyanazért az Igéért és gyalázatot szenvedtek el. Istennek minden fia végig a korokon, aki kiállja a gyalázatot, senki nem volt, aki megválthatta, de hit által látta az eljövendő Megváltót.