2021.06.05. Szombat

1 Filippi 2:6-8
„Aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítve, szolgai formát vett föl és az emberekhez hasonlóvá lett. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.”

1965.02.17. – Egy ember, aki fut az Úr Jelenlétéből
Azután eljött az a másik Ádám, aki Krisztus volt. Soha nem volt még Hozzá hasonló. Valaki azt mondja, hogy Ő nem Isten volt? A páratlan volta bizonyította, hogy Ő Isten. Soha nem élt olyan teremtés, mint Ő. A Maga világában élt. Ő a természeti, bűnös ember birodalmán kívül született. Hallelujah! Ő Maga volt a Teremtő, aki Testté lett.
Ki állhatott valaha is oda, ahol Ő állt? Ki beszélhetett valaha úgy, mint Ő? Ki tudott volna valaha is olyan dolgokat mondani, mint amit Ő mondott? Ki tehette meg azokat a dolgokat, amiket Ő tett? A páratlan volta bizonyította, hogy Ő Isten. Nem volt még próféta, vagy senki más, aki azt tette volna, amit Ő tett: Aki visszahívhatta a halottakat a sírból, és megállította az egeket, és bármit megtett, amit akart, Isten volt. Ki tudna valaha is az Ő helyére állni? Kicsoda? Mi más lehetne Ő, ha nem a tökéletes, halhatatlan Isten, aki Testté lett, és közöttünk lakozott?
Nem tudta volna Magát megmenteni? Biztosan, meg tudta volna; de ha azt tette volna, nem menthetett volna meg minket. Szembe kellett néznie a felelősségekkel és az Igének való engedelmessége miatt! Amíg Ádám engedetlensége a könnyebb utat választotta, lemenni Társisba. De Jézus elment Ninivébe, pogányokhoz, hogy Menyasszonyt szerezzen magának. Ma este örülök, hogy Ő megtette azt. Szembe kell néznünk a tényekkel, hogy mi Hozzá tartozunk, és az elveszi a világot. Ámen!

Vélemény, hozzászólás?