Máté 5:14
„Ti vagytok a világ világossága. Egy hegyen épített várost nem lehet elrejteni.”
1961.01.22. – Ahogy a sas felkavarja a fészkét
Egy sas nem fogja a fészkét a földre építeni. A sas a fészkét olyan magasan fogja építeni, amennyire csak lehet, a legmagasabb csúcson.
Ez az oka, hogy Isten őt a Gyülekezetéhez hasonlította. Te egy gyertya vagy, aki egy hegyen áll. Így van. Magas célok, magas elvárások, mi nagy dolgokat várunk. Mi nem… Azt mondod, „Nos, én pünkösdi vagyok. Ezzel el van intézve.” Számomra nincs. Én nagyobb dolgokat várok.
„Én baptista vagyok. Én metodista vagyok. Én egység-hívő vagyok, kettősség, háromság,” vagy bármi is vagy. Az nem elégít meg engem. Nekem van egy célom, hogy haladjak tovább, addig, amíg nem találkozom Vele: egyre fentebb, fentebb, fentebb, fentebb.
„Én megkaptam a Szent Szellemet. Azzal el van intézve.” Számomra nincs. Én még mindig kapom azt, és megyek magasabbra és magasabbra. (Így van.), csak haladok a magasabb úton; magas célok, magas elvárásokba, célokba.
Nem pedig: „Nos, nekünk van egy csinos, szép kis gyülekezetünk. Mi egyszerűen csak letelepedünk. Én és ez a kis csoport, mi nem akarunk senkit közületek a mi csoportunkba.” Én nem így. Én ki akarom nyújtani a kezemet minden elesett hitvallás, testvér felé; ami csak van, hogy behozzam őt. Célok, tenni valamit. Elvárással, hogy egy ember, aki valaha az igazságban járt, meglássa az igazságot… Soha nem fogod oda bevinni azáltal, hogy lekezeled őt. Kell, hogy átöleld, és szeresd őt, és hadd tudja meg, hogy te egy testvér vagy. Akkor valami történni fog. Akkor, ha te rokona vagy Jehovának, azt fogod tenni. Neked megvan az Ő Szelleme. Ő lejött azokhoz, akik gyűlölték, lenézték és arcul köpték. Ő még mindig imádkozott, hogy megmeneküljenek. Biztosan. Ez Isten Szelleme egy emberben.
